| Használt lakás vásárlás egyidejű bővítéssel és/vagy korszerűsítéssel | Meglévő használt lakás korszerűsítése | Meglévő használt lakás bővítése, vagy bővítése – korszerűsítése | Új egylakásos lakóépület (ház) vásárlása, építése | |
|---|---|---|---|---|
| 1 gyermekre | 1.000.000 Ft | 500.000 Ft | 600.000 Ft | 1.000.000 Ft |
| 2 gyermekre | 4.000.000 Ft | 2.000.000 Ft | 2.000.000 Ft | 4.000.000 Ft |
| 3 gyermekre | 15.000.000 Ft | 7.500.000 Ft | 7.500.000 Ft | 15.000.000 Ft |
A CSOK Plusz hitel Magyarország területén lévő lakás
Röviden: az ország egész területén. Azonban vannak különbségek egyes települések között. A preferált kistelepülésekre vonatkozó, 2024-től elérhető támogatási program, a falusi CSOK szabályait már a nyáron nyilvánosságra hozták, és a jogszabályban megnevezték azt a 2631 kistelepülést is, amelyeken igénybe lehet venni a vissza nem térítendő támogatást. Használt lakás vásárlásánál a támogatott összeg felét lehet vásárlásra másik felét korszerűsítésre lehet fordítani.
Vásárlásnál a lakás vételára vagy építésnél, bővítésnél bekerülési költsége, vásárlással egybekötött bővítés esetén a vételár és a bekerülési költség együttesen nem haladhatja meg
Lakás vásárlása esetén annak vételára legfeljebb 20 százalékkal térhet el a hitelintézet által megállapított forgalmi értéktől.
Nem első közös lakás esetén a lakás értékének meg kell haladnia az igénylők másik, a kölcsönkérelem benyújtása időpontjában meglévő közös tulajdonú lakása – több közös lakás esetén a közös lakóhelyükként utoljára bejelentett lakása – forgalmi értékét, vagy az azt megelőző 2 éven belül utoljára elidegenített közös tulajdonú lakása eladási árát (az igénylőkre eső tulajdoni hányadra nézve). Nem kötelező tehát eladni a közös lakást ahhoz, hogy CSOK Plusz igénybevételével lehessen vásárolni egy másikat, de mindenképp nagyobb értékűbe kell továbbköltözni. Ha a korábbi közös lakás eladásra kerül, 2 évig szintén csak drágábbat lehet venni a CSOK Plusz igénybevételével.
Első közös lakásszerzőknek számítanak azok a házastársak, akik a lakás építésére vagy vásárlására irányuló kölcsönkérelmük benyújtásakor vagy azt megelőzően Magyarország területén nem rendelkeztek ugyanabban a lakásban mindketten tulajdonjoggal, és erről nyilatkozatot tesznek.
A lakás hasznos alapterületének el kell érnie:
Egylakásos lakóépület esetében ennél 30 négyzetméterrel nagyobb hasznos alapterület mértéket kell figyelembe venni, azaz gyermekszámtól függő 70-80-90 négyzetmétert.
Hasznos alapterület: a lakáson belül közvetlenül megközelíthető, következő helyiségek – az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 1. számú melléklet 46. pontja szerint számított – hasznos alapterületének összege:
a) előszoba, közlekedő,
b) nappali,
c) hálószoba,
d) étkező,
e) konyha, étkezőkonyha,
f) fürdőszoba,
g) WC,
h) kamra, tároló,
i) gardrób,
j) mosókonyha,
k) kazánhelyiség és
l) egyéb fűthető helyiség, ide nem értve a gépjárműtárolót és a pinceszinti helyiséget.
A lakás hasznos alapterületének kiszámításánál az igénylőkkel közös háztartásban élő és vállalt valamennyi gyermeket figyelembe kell venni (azon gyermekeket is, akik után vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást vagy kölcsönt már igénybe vettek).
Lakás bővítésére igényelt kölcsön esetén, a hasznos alapterületre vonatkozó előírásnak legkésőbb a bővítést követően kell megfelelnie.
A lakásnak a lakhatási igények kielégítésére alkalmasnak kell lennie.
A CSOK Plusz hitellel érintett lakásban kizárólag a támogatott személyek szerezhetnek tulajdont. A lakásban mindkét igénylőnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonnal kell rendelkeznie.
Több lakásból álló osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetén az érintett lakásra vonatkozóan használati megosztási szerződés, a tulajdonostársak vonatkozó jogszabály szerint meghozott határozata vagy bírósági határozat alapján a támogatott személyeknek kizárólagos használati joga kell, hogy fennálljon.
Az igénylő halála esetén a lakásban annak egyenes ági rokona szerezhet tulajdont.
Ha az igénylés benyújtása előtt a hitelnél figyelembe vett kiskorú gyermek az elhunyt szülője után ingatlantulajdont szerzett, és a túlélő szülő újabb házasságkötését követően a kölcsön igénybevételével másik lakást vásárol, épít vagy lakást bővít, az érintett lakásban – a gyámhatóság rendelkezésének megfelelő mértékben – a támogatott személy mellett hitelnél figyelembe vett, vele együtt költöző kiskorú gyermek is szerezhet tulajdont, illetve – meglévő lakás bővítése esetén – rendelkezhet tulajdonnal.
A CSOK Plusz nem vehető igénybe ahhoz, hogy az igénylő az általa 5 éven belül elidegenített lakás tulajdonjogát visszavásárolja.
Az igénylőknek vállalniuk kell, hogy ők és azon gyermekük/gyermekeik, aki(k)re tekintettel a kölcsön folyósításra került, a folyósítástól, építés vagy bővítés esetén az utolsó részfolyósítástól számított 10 évig – a meglévő gyermek legalább nagykorúvá válásáig – a lakásban életvitelszerűen bent laknak.
Nem minősül a bentlakási kötelezettség megszűnésének, ha az alábbi okok miatt létesítetek a kölcsönnel érintett lakástól eltérő lakásban tartózkodási helyet:
A felsoroltakon kívüli más okból a bentlakási kötelezettség fennállása alatt lakóhely vagy tartózkodási hely máshol nem létesíthető.
Nem minősül az életvitelszerű tartózkodás megsértésének, ha a támogatott személy vagy az a gyermek, akire tekintettel a kölcsönt igényelték, elhalálozik.